Az útvonal:
- Japán
- Tajvan
- igen, az eleje színtiszta élvezet
- aztán egy kis Kína, méretéhez és jelentőségéhez képest szinte méltatlan mellékszerepben, de azért futó látogatásra mindenképp
- útközben Hongkong
- Vietnam
- aztán jöhet a délkelet-ázsiai őrület, amit Szily László úgy írt le velem kapcsolatban, hogy “begombázva, egy felfújt gumibelsőben kell lecsorognia valami laoszi folyón, féleszméletlen izraeliek és rákvörösre sült amerikaiak társaságában”, én ezzel szemben inkább arra tippelnék, hogy “kimegyek a hostel közös helyiségébe megpróbálni mondani valami vicceset, amit senki sem ért, mert mindenki tíz évvel fiatalabb, és valószínűleg nem is volt olyan vicces, így jobb esetben találok egyvalakit, akivel a sarokban meg tudjuk beszélni, hogy mindenki más mekkora köcsög, rosszabb esetben visszamegyek a szobába olvasni, hogy másnap kora reggel, amíg a bulihorda alszik, elmenjek sétálni egy kicsit a környékre”, aztán majd kiderül, hogy a valóság melyikhez lesz közelebb
- Mianmar
- majd pedig Thaiföldön át lefelé egészen
- Malajziáig és Indonéziáig
- és most látom, hogy a fenti illusztrációban a végén elég nagyvonalúan csúszott meg az ujjam, mert az azért meglepne, ha végül Pápua Új-Guineária is eljutnék
Mindenféle utazás egyik alapszabálya, hogy alázatosnak kell lenni a természettel szemben. Ezt igyekeztem maximálisan figyelembe venni, így, a viszonylag lineáris és logikus útvonal, illetve a minél változatosabb úti célok felkeresése mellett az időjárás volt az egyik fő szervező elv tervezéskor. Indulás a szép japán őszben, folytatás az ilyenkor várhatóan tájfunmentes Tajvanon. Kínában mondjuk nem lesz annyira jó idő, dehát valamikor a magammal hozott pulóvert is fel kell venni (hogy kettőt minek hoztam, azt tényleg nem értem), és mire december környékén Vietnamba érek, már ott is jó eséllyel remek idő fogad az esők helyett. Az ideálisnak mondott hónapokban érkezem Kambodzsába, Laoszba, Mianmarba, és Thaiföldre is, és igyekszem Malajziába is akkor betoppanni, amikor az apokaliptikus esők már éppen elvonultak. A tavasz pedig Indonéziában folytatódik, ahol eddigre nagyobb eséllyel lesz jó idő. Mindezt persze számos dolog megakaszthatja időjárási fordulatoktól személyes szeszélyeken át váratlan történésekig, mindenesetre
ez a terv.
Aztán valamikor jövő nyáron vége lesz.